Témaindító hozzászólás
|
2006.06.14. 23:25 - |
Elég ilyesztő a hely de az ilyen lények számára már megszokott!!Vigyázni kell mert a tóban viziszörnyek is élhetnek! |
[29-10] [9-1]
- Megfogtál... nem tom mit csinálok veled - villantja ki játékosan fogait és a nyuszihoz közel csattogtatni kezdi
- Hé... - teszi a lány a fiú vállára kezét - Megértelek, de ez a hely úgymond különleges, mindketten új életet kezdhetünk itt! - mosolyog Darenre - Én megértelek, eléggé hasonló szituban vagyunk... de azért neked biztosan rosszabb lehetett... én éppen ezért nem is akartam családot

|
-Akkor adok neked lehetőséget. -azzal leteríti a kisállat.
-Tudod... én bíztam abban a lányban... a szüleimen és rajta kívül senki más nem tudta meg... nem hagytam... inkább tovább álltam és vissza se tértem soha... -hangja nehezebbé válik, sebei mintha felnyílnának, de csak azért is folytatja. -A fiam nem lehet más, csak egy halandó, vagyis már meghalt vagy öregebb nálam. Mit szólna, ha egyszer odaállítanék, hogy szevasz öreg, az apád vagyok, csak megrekedtem a huszadik életévemben? -kérdezi cinikusan. -Inkább nem akarom tudni, hogy létezik. Nem akarom tudni, milyen, mert megszeretem... aztán elvesztem. -nyel nagyot.

|
- Még nem tudom, de majd akkor kitalálom! - mondja neki pajkosan
- Ez velünk is így volt, miután eljöttünk "börtönünkből" senki sem fogadott be minket, pedig átlagosnak tűnünk. De mindig kiderült valahogy, hogy mik vagyunk. Miután elkaptak minket, a szüleim nem próbáltak nekem segíteni, szerintem egyszerűen csak töröltek a családfáról! - mondja halkan - Fiad? És sosem akartad emgkeresni, kutatni utána? - kérdi érdeklődve, de a fiú arcáról leolvassa a szomorúságot - Ne haragudj... nem akarlak megbántani...

|
Aku boldogan rohangászik, cikázik a görény előtt, majd hirtelen szembe fordul vele. -Miért? Mi lesz, ha elkapsz? -incselkedik játékosan.
-Előbb-utóbb biztosan olyan lesz, mint régen. -próbálja bíztatni, majd leül mellé. -Magamról és a múltamról? -felsóhajt. -Az a varázsló, akitől Akut kaptam... megváltoztatta az életem. -kezd valahogy bele. Kicsit ügyefogyottnak érzi magát tőle, de nem törődik különösebben vele. -Amolyan örök életet kaptam... míg Aku él. -teszi hozzá. -Utána elmúlik a varázslat és ugyanolyan fiú leszek, mint bárki más... megöregszem és meghalok. -bámulja a vizet. -Bolyongtam az emberek közt... sokat... Akut rejtegetnem kellett... sehol se telepedhettünk meg... kiderült volna, hogy nem változik a korom, nem öregszem... -megvakarja a fülét zavarában. -De volt egy falu, ahol jól éreztük magunkat... szerelmes lettem... volt egy fiam is... de mikor kiderült, hogy mi vagyok... a lány megölte magát... a fiammal pedig nem tudom, mi lett... -elfordul Aqenetől. -Láttam meghalni a szüleim, a szerelmem... s hiába mindennek már sok-sok éve... még ugyanannyira érzem a hatásukat.

|
- Hero hírtelen kedvet kap a játékhoz és a nyuszi után szalad - Ne várd meg, míg elkaplak! - mondja vigyorogva
- Nem tudom, ő mondta! - nevet fel - Mit már mondtam régen nem volt ilyen. De remélem vissza kapom még a régi Herot egyszer! - majd ő is a kezébe fog egy követ, de nem dobja el, csak nézegeti és forgatja - De mondd, te hogy kerültél ide? Nem beszéltél különösebben a múltadról - ül le a földre - Vagy nem is akarsz? Azt is megértem ám! - mosolyog Darenre

|
-Felébredtél? -nevet fel Daren, ahogy megérkezik Hero is.
-Van kedved játszani? -ugrándozik hozzá Aku, majd átugrik fölötte és megiramlik rövid lábain.
-Miért kellett volna leráznunk őt? -kérdi halkan a lányt Daren. -Mellesleg ne hagyd, hogy nagyon elkanászodjon. -kacsint, majd egy követ lök a vízbe, hogy lássa a hullámokat szétszéledni.

|
- Meghiszem azt! - néz végig a tó felszinén - Tetszik ez a hely!
- Azt hittétek lerázhattok mi? - jelenik meg Hero
- Ugyan Hero... mi csak...
- Ott hagytatok! És ha megtámadtak volna? Engem szegény ártatlant? - játszik színpadiasan
- Jól van na, ne morogj már! - inti csendre
- Úgy látszik megint teljes a csapat! - nevetgél a lány, bár ő is szeretett volna kettesben lenni Darennel egy kicsit

|
-Huh... érekes területek vannak erre. -jön ide Daren Aqene társaságában. -Szép itt, bár picit hüvös és baljóslatú.
-De én is itt vagyok. -ugrál oda Aku. A fiú mosolyogva megcsóválja a fejét, hogy követte a kis lény, hisz kettesbe szeretett volna picit lenni Aqenevel, de kicsit azért örül is, hogy ha megtámadnák őket, akkor Aku itt van és meg tudja védeni mindkettőjüket.

|
Elég ilyesztő a hely de az ilyen lények számára már megszokott!!Vigyázni kell mert a tóban viziszörnyek is élhetnek! |
[29-10] [9-1]
|