Témaindító hozzászólás
|
2006.06.14. 23:52 - |
Két kastély van közvetlen egymás mellett!Ez itt a sötét kastély!ide azok járnak akik nem nagyon bírják a rendes fényt!A rendes kastély sokkal nagyobb mint ez de mégsem állnak hadban!Sok dolog vár felfedezére benne! |
[296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
-Tessék?...Ja...semmi. Nemtudom. Menj csak előre, megyek énis.

|
Mi a baj,Fuji?Miért lassítassz?-kérdi kedvesen,és megáll,bevárja a lányt.

|
-Nincsmit.-mondja, és egy kicsit lelassít, bár ígyis Avalon mögött kullogott.

|
Köszönöm.-feleli röviden,és tovább megy.

|
-Értem...bár azt nem, miért utálnának mások. Szerintem nagyon kedves vagy. Rendben.-bólint.

|
Nemtudom...talán azért,amiért mások.De hagyjuk a sajnálkozást,és igyekezzünk.

|
-Hát...mert...Jaj, dehogyis...Miért utálnálak?-változik vissza.
 
|
Nincsmit.Ugyan miért utálnálak?Hisz tesem teszed...,vagy igen?

|
-Rendben, és...köszönöm. Nem sokan értenének meg, az biztos. De akkor...remélem nem...utálsz...emiatt...-kezd halványulni.

|
Nem.Viszont tudom,hogy szereted a bátyád,de nem úgy.

|
-Megértesz? Mert ilyeneket mondok...?

|
Dehogy...Megértelek.-mosolyog.

|
-Rendben, de...most biztos azt hiszed...hogy...én...

|
Neaggódj Fuji,nem tudja meg.Legalábbis tőlem nem.Ez a leg kevesebb...-mondja,de nem néz a lányra,hogy ne hozza még jobban zavarba.

|
-Ja...igen...Lehet, de ez...akkor is...olyan...Jézusom...-takarja el az arcát, mert még mindig vörös.-Ha Arash megtudja, én nem is tudom mi lesz.

|
Eheh...Tudod a csendben nem nehéz meghallani még a suttogást sem.-vakarja a fejét,majd legugol Fujihoz és felveszi.-Nemérdekes...Bárkivel megeshet.-mondja kedvesen és megy tovább.

|
-Hogy? Te...ezt...hallottad?-fehéredik el, majd elvörösödik, és elfordul.-De...igen...a...azthiszem.-mondja, majd összemegy, és úgy megy tovább.
 
|
Megcsókolnii?Szerintem egy szimpla puszival is megelégedne,nemgondolod?-kérdi aranyosan.

|
-Hogy? Ja nem...nem...az, csak...nem csókolhatom meg a saját bátyámat.-motyogja szinte csak magának a mondat második felét.-Pedig...még tetszene is neki. De ez lehetetlen. Nem tudom, hogy juthatott ilyen az eszembe.-rázza meg ismét a fejét.-Rendben, majd kitalálom.-mondja mostmár Avalonnak.

|
Igen...Miaz?Ne gondolj rosszra.Ez lehet akár egy jó szó is,vagy egy ölelés...Valami,ami számodra természetes,de neki sokat jelenthete.

|
[296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|